Jelenlegi hely

Panorámakép készítés és egy kis fotózás



Egy kicsit újra alkottam... Itt a nyár, az embernek ugyebár több ideje van új dolgokon agyalni. Hozzáteszem, a téma csak nekem új, se szeri, se száma az Interneten fellelhető panorámaképeknek. Gondoltam, összehozok néhányat, hátha tetszeni fog a barátaimnak és a tanítványaimnak!

Jelentem az első mű el is készült a hétvégén! Kicsit csúnyácska még, vannak rajta javítanivalók, de azért szerintem élvezhető.

Ott kezdődött a dolog, hogy pénteken reggel elég korán keltem. Szeretem a reggeli fényviszonyokat, illetve a reggeli órákban még viszonylag kisebb a forgalom a külső helyszíneken. Azt hihetnénk, hogy egy ilyen "akció" alkalmával mindenki megbámulja az embert, és a fotós feszélyezve érzi magát, pláne, ahol mindenki ismeri. Csodabogárnak nézik, vagy egy cinikus mosollyal nyugtázzák, hogy? "Na megint egy újabb őrült...". Egyáltalán nincs így! Szeretem a reggeli órákat. Az emberek gyakorlatilag rám se bagóztak, szerintem ilyenkor még alszik mindenki - belül legalábbis. Szóval reggel hatkor kaptam magam, és elindultam szerencsét próbálni. Mindenképpen jellemző helyszíneket szerettem volna fotózni. Sajnos csak a terepen döbbentem rá, hogy az adott helyekhez viszont kedvezőbb lennének a késő délutáni, esti fényviszonyok. Amint az a kész fotón is látszik, 360 fokos teljes panorámafelvétel esetén nem tudod kivédeni az ellenfényt.

Előkészületek, fotózás

Na akkor nézzük, miről is van szó! Léteznek ugyan olyan kamerák és objektívek, amelyek teljes 360 fokos képet készítenek, de ezek egyrészt nem mindenkinek vannak ott a polcán, másrészt az elkészült képek jelentős torzításokat tartalmazhatnak. A látószög növelése ugyanis speciális, halszemoptikákkal történik, és ezek egyik velejárója a perspektivikus torzításuk. Ha nem lenne egyértelmű: a 360 fokos kép teljesen körbefordul az adott helyszínen, tehát ha jól készült a fotó, akár a jobb és bal oldalát egybe is lehetne ragasztani.

Technikailag két nagyon fontos dologra van szükségünk, az egyik egy olyan fényképezőgép, amellyel lehetőleg manual, azaz kézi üzemmódban tudunk fényképezni. Az enyém már nem egy mai gyerek, egy 6,3 Mpixeles Fuji S7000. A másik fontos kellék egy stabil, de forgatható fotó-videoállvány. Jól jöhet egy vízmérték is - ezt néhány állványtípusnál be is építik. Nekem sajnos csak egy egyszerű, pár ezer forintos állványom van, és a vízszintest is csak szemre lőttem be.

Tipp: Panorámafelvétel készítésnél inkább álló formátumot használj - fordítsd el a gépet 90 fokkal. Sokkal egyszerűbb az azonos szinten egymás melletti képeket utólag összerakni, mint az egymás felett lévőket!

Trükk: A vízszintes beállításhoz állítsd be a keresőben található vízszintes és függőleges vonalakat! Ezeket lődd össze a függőleges tereptárgyak és a horizont vonalával! Ha a gépet körbeforgatod, a horizont képzeletbeli vonala a keresőben nem változhat!

A legtöbb idő egyébként a vízszintezéssel megy el. Sajnos a szemre állítás nálam is megbosszulta magát, de erről majd később.

Amikor a gép vízszintben van, manuális módban meg kell próbálni egy olyan expozíciót beállítani, amely teljes körbefordítás esetén sem produkál nagy expozíciós különbségeket. Ez esetemben a keleti oldalon szembe sütő nap esetében konkrétan lehetetlen volt, így aztán a gép pozícióját állítottam úgy, hogy a szembe sütő napot legalább eltakarja valami, egy ház, egy faág, fa korona, stb. Az expozícióba még így is bele kellett nyúlni ellenfény esetén, ez meglátszik a fotón is, az égbolt néhol kifehéredik. A lényeg: próbáljunk lehetőleg hasonló tónusú fotókat készíteni.

Másik fontos dolog, hogy amennyiben lehetséges, a gép automata élességállítását is ki kell kapcsolni - tájképek esetében ugyanis az élességet végtelenre állíthatjuk. (Beltéri felvételek esetében az élességre fokozottan kell vigyázni!).

Panorámakép készítésekor több (esetemben több, mint harminc!) fotót kell a számítógépnek összerakni, ezért megelégedhetünk a kisebb felbontással is, kivéve ha nagy felbontású, zoomolható képet akarunk. Ebben az esetben azonban jó ha beruházunk egy erőműre, mert végső képünk akár több száz MB-os is lehet!

Tipp: Én lebutítottam a gépet 1Mpixelre = 1280x960px

Ha a beállításokkal megvagy, el lehet kezdeni egy adott pontról szépen folyamatosan, lehetőleg mindig azonos elfordulással fotózni. Én kb. egyharmad képnyivel fordultam, így könnyebb lesz a képeket összeilleszteni. A kör végén én mindig elkészítem azt a felvételt még egyszer, amit az első képen. Így azt is tudom ellenőrizni, hogy a körbefordulás alatt nem csúszott -e nagyon el a beállítás. Ha minden rendben, akkor mehet a következő szint: megdöntöm a gépet fel, és körbefotózok, aztán esetleg még egyszer fel, és körbe. Ugyanezt lent is. Hasznos, ha mindig egy irányba haladsz.

A kép összerakása

Panorámakép összerakásához több program is létezik, az egyik legjobb a Panorama Factory, melynek tudtommal létezik magyar nyelvű verziója is. Jómagam az Adobe Photoshop CS4 programot használtam, mely egy profi panorámakép szerkesztőt tartalmaz.

panorámakép szerkesztése Photoshoppal
File menü > Automate > Photomerge...

A beállítások közül én a henger perspektívát választottam (Cylindrical), illetve alul kipipáltam a geometrikus torzítások javítását (lásd a fenti képet). A meglepetés csak akkor ért, amikor a jól megtermett kétmagos gépem elkezdte összerakni a képeket, mert úgy 15 kép fölött úgy megfagyott, mint a sicc! Így aztán kénytelen voltam 10-15 részképenként összeragasztgatni. A photoshop az összerakáson és a perspektívakorrekción kívül egyébként tónuskorrekciót is végez, egész profin össze tudja dolgozni az egyes képek színkülönbségeit. A képek méretét sajnos, összerakás közben mégis a felére kellett csökkentenem, mert még így sem bírta a memória a végeredményképpen összeálló, több, mint 30.000 pixel széles képet! Íme néhány köztes állapot:

panorámakép szerkesztése Photoshoppal

panorámakép szerkesztése Photoshoppal

Minél pontosabban állítjuk be gépünket fotózáskor, az összerakott kép annál kevesebb hibát tartalmaz, és annál pontosabb lesz. Amint említettem, nekem sem vízmértékem nem volt, a vízszinteseket is csak szemre lőttem be, így aztán az elkészült kép hemzsegett a hibáktól. A kép egy része "lyukas" maradt, egyszerűen azért mert a program a megfelelő részeket rossz helyre rakta. A javítási munkát Photoshopban kézzel kellett végeznem, kezdve a megfelelő részek összehegesztésétől a torzítás miatt létrejövő pontatlanságok retusálásáig. Rengeteg gondom volt a képet keresztül-kasul hálózó villanyvezetékekkel, ugyanis ezek aztán sehol sem akartak összeérni. Néhány helyen csalnom is kellett, a rossz helyen lévő drótokat retusáltam, a hiányzókat pedig odarajzoltam. A munka időtartama meghaladta az öt órahosszát! A végső, lekicsinyített kép 3,16MB, és 9868x1587px méretű lett, amely még mindig tartalmaz kisebb-nagyobb hibákat.

panorámakép szerkesztése Photoshoppal

A kép mozgatása

A panorámakép mozgatását Flash-ben oldottam meg. Az alapkoncepció az, hogy egy 600x400px-es színpad fölött tologatom el az alapképet a megfelelő irányba. Sajnos a képem jobb- és bal oldala egyáltalán nem lett pontos, ezért a folyamatos körbeforgatás helyett, a kép eltolását a kép szélénél megállítom. Természetesen a teljes kört így is meg lehet tenni.

A kép vezérlését négy darab láthatatlan gomb alkotja, melyek ha az egérmutató föléjük kerül, a képet tartalmazó movieclip mozgásirányát vezérlik. A gombok csak az irányt határozzák meg, a tényleges mozgatás a színpad EnterFrame eseménykezelőjében történik.

Érdekességképpen a kép mozgatásához egy kis torzítást alkalmaztam, növelve ezzel a mozgás közbeni perspektíva értékét. A kép torzítására a Flash DisplaceMapFilter szűrőosztályt alkalmaztam. Sajnos a megoldással nem vagyok teljesen megelégedve, de készül a javított verzió is, egy kicsit pontosabb perspektíva számítással.

Köszönöm a figyelmeteket, remélem tetszik a végeredmény, várom a kommenteket és a további ötleteket, kéréseket!

Az oldalt karbantartja: WEBLECKEK.HU © 2010-2017. Minden jog fenntartva!